Mi a Kohari?

Az ősi titokzatos földrész, Atlantisz nagyon sok felfedeznivalót tartogat a jelen kor embere számára. Ez azt tükrözi, hogy nem is ismerjük még saját magunkat teljesen, így a világot sem tudjuk tökéletesen megismerni, hiába is próbálkozik az emberiség a hideg logikát és a racionalitást segítségül hívni. Addig nem tárulnak fel a múlt ösvényei az örök tudás felé, míg fel nem mutatunk eredményeket az Önmegismerésben. Az inkarnálódó lények végcélja a teljes harmónia elérése, az egység megtapasztalása, amitől elszakadtak a teremtés első fázisában.
A fentiekben segítséget az Egység erejének megtapasztalása, a Kozmikus Energia érzékelése és másoknak történő átadása hozhat.

Atlantisz

Sok nép körében ismert volt a tengeren túli város, a távoli virágzó szigetek meséje.
Amerika őslakossága is tud az elsüllyedt szigetekről és a hatalmas birodalmakról, ahonnan őseik érkeztek.
Az aztékok őshazája, a Vándorlások Könyve szerint Aztlán, ahonnan nyolc törzs vándorolt el. Az ábrázolásokon fallal kerített, hegyek között álló város képe látható egy szigeten, mely a Platón által leírt atlantiszi főváros mása. A város fallal kerített, s négy út vezet ki belőle, a négy égtájnak megfelelően. Ez a szimbólum, a Napkerék -egy körbe rajzolt kereszt- sok népnél megtalálható. Többek között az egyiptomi, a kelta és az indián népek vallása valószínűleg az atlantiszi napkultusz folytatásai.
A világ szinte összes népe ismeri a vízözön legendáját, amiben elpusztultak az emberek, s egy új emberiség jött létre.
Lehetséges, hogy ez az Atlantisz pusztulását túlélő menekültek által továbbadott történet a mindent elborító vízről.  Az aztékok öt világkorszakában is szerepel. Negyedik korszakuk a Négy Víz kora, amit az özönvíz zárt le. A mondákban mindenhol szerepelnek menekültek, akiket előre figyelmeztettek az istenek, esetleg a "tanítók" a közelgő katasztrófára.
A különféle népek történetei általában említenek az égbolton megjelenő jeleket, égitesteket amik elhomályosították a napot. Az írek furcsa felhőket emlegettek, melyek az özönvíz után a földre hullva nagy károkat és pusztulást okoztak. Mivel az árvíz az alacsonyan fekvő tengerparti vagy nagy folyók partján épült városokat rombolta le, ahol a tudás őrzői tevékenykedtek, nagyon sok irat megsemmisült. Sok nép említ az özönvíz előttről származó könyveket, amiket megpróbáltak biztonságba helyezni. A hinduk Védáit sikerült megmenteni.
A druidák is emlegettek bizonyos évkönyveket, a Ferilt könyveket, melyek az özönvíz előtt készültek.
A katasztrófa után a kevés túlélő helyzetét nehezítették a hegyekben lakó, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, esetleg írástudatlan, vad népek. A nagy tudású, bölcs tanítók felkerekedtek, hogy megosszák tudásuk egy részét az életbenmaradottakkal.
Sok indián nép mítoszában találkozhatunk messziről jött, fehér bőrű, szakállas, hosszú fehér ruhába öltözött idegenekkel. Ezeket az embereket később az indiánok általában a Napistennel- az inkáknál Intivel - emelték egy  szintre. A szakállas, fehér istent a perui indiánok Viracocha, vagyis a Tenger Habja néven tisztelték. Ez az isten hozta létre a világot és az óriásokat, de később kioltotta a csillagokat, sziklává változtatta az óriásokat, és vízözönt bocsátott a földre, amit csak három lény élt túl. Tőlük származik az új emberiség. A mondák szerint Viracocha Peruban vándorolt, s megtanította az embereket a földművelésre és a művészetekre.  Más források szerint Con a Nap fia, a tűz és a meleg istene, megharagudott az emberekre, s földjeiket sivataggá tette. Pachacamac a teremtő isten bosszút állt rajta, s követőivel együtt "emberfintorú fekete majmokká" változtatta őket, s győzelme után megteremtette az új emberiséget. 
Ezek a távoli földről érkezett idegenek tudósaik, művészeik, mesterembereik segítségével megpróbáltak meghonosítani az indiánok körében egy új kultúrát. Utakat, templomokat, városokat építtettek és új törvényeket hoztak.  Megtanították az indiánokat a szövésre, a kukoricatermesztésre, a naptár- és a csillagok ismeretére. 
Az egyik maja mítosz szerint Votan, - a Popol Vuh-ban  Kukulkan (Kukumac)- aki a kígyók (Tollaskígyó)  fajtájából származik, a tengerentúlról érkezett, s megalapította Palenquét.
Az Inka romváros, Tiahuanaco monolitjait és napkapuját a spanyol hódítók leírásában -az inkák elmondása szerint- az indián nép uralma előtt építették.
Tehát a pusztulás előtt Atlantisz vezetői tisztában voltak azzal, hogy a felhalmozott misztikus tudás nem veszhet el a feledés homályában, ezért analógiákba és szimbólumokba sűrítve rögzítették tanításaikat. Ezt a világ négy irányába küldték az eljövendő korok emberei számára, hogy spirituális szintjüknek megfelelő mértékben részesedhessenek a hermetikus tanokból. Ennek célja a tapasztalás és a kozmikus harmónia kialakítása, megtapasztalása egyéni és társadalmi szinten.
Minden népcsoport történetei titkokat rejtenek. Ezek megértéséhez sokszor elengedhetetlen a szimbólumok ismerete, az "Akhasa krónikában" való olvasás és a szellemi vezetők tanításainak felhasználása.       
Felmerült tehát a kérdés, hogy az atlantiszi korszakban könnyen alkalmazható, ám most csak beavatással elérhető kozmikus energia használatához szükséges spirituális ösvényt hogyan, milyen módszerrel ismerhetjük meg.
Erre a kérdésre a válasz több évezredig el volt fátyolozva az emberek többsége elől.
Kik nem rendelkeztek azzal a belső ösztönző erővel, mely megismertet önmagunkkal és a világgal, azok számára a titkos tanok érthetetlenek és használhatatlanok voltak.
Korunkban az atlantisz-i tudás újrafelfedezése időszerűvé vált. Az emberek egyre inkább érdeklődnek a különféle energiák, ősi mítoszok és a láthatatlan világok iránt. 

KOHARI

Az 1990-es években Magyarországon találkozott öt ember - akik már egyedül dolgozva is nagy filozófiai és mágikus ismeretanyagra tettek szert - hogy együtt fejlesszék tovább tudásukat. Ennek eredményeképpen kapták meg szellemi mestereiktől azt az ősi technikát, melyet az atlantiszi mágusok használtak, vagyis a kozmikus energia alkalmazásának művészetét. (A fent említett szellemi mesterek az öt őselem erejét képviselik.)
A tanítványok közül kettőnek adatott meg a lehetőség, hogy elutazzanak Skandináviába és számot adjanak felkészültségükről. A sikeres próba után Svédország északi részén, Nordkapp-on egy sziklatemplomban megszerezték a jogot arra, hogy a tanultakat átadhassák és saját maguk alakíthassák ki a csatornát azok számára akik érdeklődnek a kozmikus energia használata iránt, illetve érdemesek annak magasabb szinten történő gyakorlására.
Ellentétben a Reikivel és a RAI-val - ahol a nem fizikai testben lévő szellemi vezető végzi, a fizikai testtel rendelkező mesteren keresztül az avatást - a KOHARI rendszerében az avató nagymester saját képességeire hagyatkozva, a szellemi (nem fizikai) mesterek felügyelete mellett, maga végzi a spirituális operációt.

            A Kozmikus Univerzális Életenergiának a lehívására alkalmazott módszer alapja Atlantiszról származik, ami a Kozmikus Energiának, az Egység Erejének gyakorlati használatára ad gyakorlati iránymutatást, amivel lehetőséget kapunk az Önmegismerésre, az Önmegvalósításra, spirituális fejlődésünkre, lényünk harmonizálására.
A Kozmikus Energiának az atlantiszi technikával történő gyakorlati alkalmazására alapuló iskola a Kozmikus Harmónia Atlantiszi Iskolája elnevezést viseli. Az iskolát kifejező szimbólum Atlantiszról származik, ami az egység jelképében (egy körben) található. A név és a szimbólum kombinálásából származik az a rövidítés, ami magát a módszert fémjelzi röviden és tömören. Ez a KOHARI.
 

Minden létező dolog energia, rezgés. Különböző minőségű rezgésekből épül fel a látható és nem látható világ, az emberi test és aura is, melyek egymással kapcsolatban vannak. Azt az atlantiszi technikát, mely lehetővé teszi, hogy a létezés alapját képező legmagasabb szintű rezgéssel, teremtő energiával fennálló kapcsolatunkat biztonságosan és hatékonyan felerősítsük, KOHARI-nak nevezzük.
A kozmikus energia közvetlen használata támogatja az életfolyamatokat és a személyiség fejlődésének folyamatát. Valamennyi síkon hat. Mindenki egyéni igényeinek megfelel. Enyhíti a fájdalmat. Pozitívan befolyásolja a gyógyulási folyamatokat. Segít a harag, méreg, félelem, depresszió megfékezésében. Megkönnyíti a nehéz fizikai és pszichikai szituációk elviselését. Előnyösen befolyásolja emberi viszonylatainkat. Serkenti a kreativitást, a teljesítőképességet. Elősegíti az Önmegismerést.

A KOHARI hátásmechanizmusa

A KOHARI nem egy természetgyógyászati módszer, hanem sokkal inkább transzcendentális iskola, ezoterikus beavatás, ősi módszer, amely csak századunkban lett elérhető az átlagember számára. Olyan tudás, amelyekért valaha vagyont, karriert, családot hátrahagyva kolostorba vonultak az emberek. Egyetemes küldetése az emberiség szellemi szintjének emelése, fejlődésének elősegítése.
A KOHARI beavatott nem gyógyít, nem a személyes akarata, tudása és cselekvése idézi elő a hatást. Ő csak elindítja azt, és hagyja, hogy a felsőbb törvényeknek megfelelően az történjen, amire szükség van.
A Kozmikus Energia az emberre a test-lélek-szellem teljességében hat. Következésképp nem a test betegségeinek gyógyítására való, mondhatni az csak „mellékhatása”. Helyreállítja a test egészségét, mivel az alapfeltétele a fejlődésnek.
Az előzőekből következően a Kozmikus Energiával senkinek sem lehet ártani. Segíteni lehet vele minden fizikai, érzelmi és mentális problémán, saját magunknak és másoknak, minden élőlénynek, embernek, állatnak, sőt növénynek is.

A KOHARI nem vallás. Világnézetre való tekintet nélkül működik, hívőknél és ateistáknál egyaránt, és nem ellentétes egyetlen vallás vagy felekezet tanításaival sem. Feltétele viszont, hogy a jelölt - sőt az is, akinek energiát közvetít - hajlandó legyen addigi életén pozitív irányban változtatni és a változásért tudjon áldozatot is hozni.

Beavatási fokozatok:

KOHARI I.: Az alapcsatorna megnyitása, ezáltal a kozmikus energia közvetlen úton történő elérésének és átadásának lehetősége.
KOHARI II.: A meglévő csatorna bővítése és a kozmikus energia szimbólumok által történő irányítása tértől és időtől függetlenül.
KOHARI III. : További hermetikus szimbólumok megismerése valamint ezek átfogó rendszerezése, egymáshoz kapcsolása és egyéni szimbólumok kialakítása.
KOHARI IV.: Az eddig tanult szimbólumok és saját jelek felélesztése. Ezek egy kiválasztott jelre történő aktiválása és az egyszer kiváltott hatás többszöri felhasználása.
KOHARI V.: Mesterfokozat.
A szintenkénti továbblépés elsődleges feltétele a folyamatos gyakorlás és az ezzel járó spirituális fejlődés.
Az egyes fokozatok között lévő érési idő hosszúságát az avató határozza meg.