A Magyar kártya 32 (esetenként 36) lapos. Másik elnevezése Tell kártya, mert az alsó és a felső kártyák Schiller drámájának, a Tell Vilmosnak a szereplőit ábrázolják, míg a VIII-IX lapok a történet egy egy jelenetét mutatják be. Az ász kártyák a négy évszakot szimbolizálják. A Piros a tavasz, a Tök a nyár, a Zöld az ősz és a Makk a tél.
A régi történetek az Ogham írás feltalálását a bölcsesség és az ékesszólás istenének, Oghma-nak tulajdonították. A gallok kopasz aggastyánként ábrázolták és Ogmios néven nevezték.
Az Ogham ábécé a latin ábécén alapuló rovásírás. Eredetileg 20 jelből állt, a modernizált változata 25-ből. Bizonyíthatóan csak a IV. században kezdték el használni az általunk ismert formában, de valószínűsíthető, hogy az már egy sokkal régebbi mágikus rendszer folytatása volt.