Az alábbiakban néhány meditációs, látás és energia gyakorlatot írok le, melyek egyszerűen elsajátíthatóak, és gyakorlással magas szintre fejleszthetők. Inkább kevesebb ideig, de napi többször gyakorolj. Fontos a rendszeresség, és a tapasztalatok lejegyzése is hasznodra lehet a későbbiekben.

Szinte minden kultúrában megtalálhatjuk a meditáció gyakorlatát. Az egyes népek természetesen a hitviláguknak megfelelően értelmezték azokat a tudatállapotokat amiket elértek. A sok különféle elnevezés mögött azonban egy azonos gondolat áll. Azok a tudatállapotok, melyek az alvástól és a közönséges ébrenléttől is különböznek, de egyaránt megtalálhatók bennük az álom és az ébrenlét egyes sajátosságai.
A megváltozott tudatállapotok felhasználása több ezer éve ismert az egyes kultúrákban. Vallási és gyógyító tevékenységeik során a törzsi sámánok, boszorkányok és a különféle vallások papjai előszeretettel alkalmazták a meditációt és a hipnózist gyógyításhoz és a természet titokzatos erőinek eléréséhez, birtokba vételéhez.

Az ősi egyiptomi kultúrában, több mint 3000 éve már alkalmazták a gyógyító hipnózis technikáját. Az ókori görögök orákulumszentélyeiben is különféle transzállapotok elérésével sikerült megtudniuk a jövendőt. A buddhizmusban és a hinduizmusban a meditáció mindennapos gyakorlatnak számít, de az iszlámban, a kereszténységben és sok más vallásban is megtalálható mint tanítás.
A természeti népek vallási és beavatási ritusaiban is gyakran idézik elő ezeket a megváltozott tudatállapotokat. Sok indián törzsnél előfordult, hogy a fiatal harcos, mikor elérte a felnőttkor küszöbét - különféle rituális előkészületek után - meditációs állapotba hozta magát azzal a céllal, hogy a látomások segítségével kapcsolatba kerüljön az Istenekkel.
Az imával és érintéssel való gyógyítás - ami szintén egy ilyen állapot létrehozására irányult - a középkori papok és királyok kiváltságává vált. Az a középkori keresztény hit, mely szerint a betegségeket és járványokat ördögök és démonok okozzák, és az ördögűzés is - többek között - hipnotikus technikákat használt a beteg személy meggyógyítására.
A tizenötödik század vége felé aztán kezdett tért hódítani a planéták magnetikus erejébe vetett hit. Úgy gondolták, hogy mivel a világegyetemből és a bolygókból áradó mágneses erő határozza meg az ember sorsát, miáltal a betegségek és sorscsapások is - tudatállapot változtatással - magnetikus úton helyrehozhatók. Ezeket a tudatállapot változásokat mágnesek segítségével próbálták létrehozni.
Ebből az elméletből fejlesztette ki Franz Anton Mesmer (1733-1815) osztrák orvos és csillagász az állati magnetizmusnak elnevezett tudományát. A tizennyolcadik század végére elméletének rengeteg követője akadt. 1814-ben Faria abbé, egy indiai orvos-pap érkezett Párizsba, aki tagadta a mágnesesség szerepét a gyógyulásban. A páciens és a gyógyító közös hitének tulajdonította - tehát lélektani okokkal magyarázta - a gyógyulásokat.
A tizenkilencedik század második felében James Braid új nevet adott a módszernek. Az ógörög hüpnoszisz (alvás) szóról hipnózisnak nevezte el. A XX. század végére végre lehetőség nyílt arra is, hogy az ősi technikák mindenki számára elérhetővé váljanak és az egyéni spirituális fejlődés fontos eszközei lehessenek.

Most már léteznek olyan gépek, melyekkel mérni lehet az agy elektromos jelzéseit, ezáltal el lehet különíteni az egyes tudatállapotokat.

Ezek a következők:

Beta (13-30 Hrz) éber állapot

Alpha (8-12 Hrz) ernyedt állapot

Theta (4-7 Hrz) alvás, meditáció

Delta (1-3 Hrz) mély alvás

Relaxáció

Ahhoz, hogy egy megváltozott tudatállapotba kerüljünk és hogy azt tetszésünk szerint hosszabb időn át fenn tudjuk tartani, el kell sajátítanunk az ellazulás technikáját.
A relaxáció az egész test részekben történő ellazítása gondolati parancsok által. Ezáltal az önuralom és a nyugalom érzését érhetjük el, biztosíthatjuk a gyors regenerálódást és az energiarendszer harmonizálódását.
Ezért meg kell tanulnunk az izmok ellazításának technikáját. A gyakorlat lényege az, hogy figyelmünket - meghatározott sorrend szerint - a test egy-egy részére fordítjuk, és a testrészeket ellazítjuk.

Gyakorlat: Alap relaxációs gyakorlat

Csukd be a szemed, és lazítsd el, majd az arcodat, a fejedet, a nyakadat, a vállaidat, a karjaidat, a felsőtestedet, derekadat, a csípődet és a lábaidat is. Ez egy kis gyakorlatot igényel, érdemes a meditáció előtt párszor elvégezni.

Lehet fordított sorrendben (lábtól) is csinálni, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a rendkívül aktív szem ellazítása a legfontosabb, és utána a többi 'testrész' már könnyebben megy. A lényeg, hogy ne össze-vissza ugrálás legyen.

Segíthet az ellazulásban az alábbi vizualizációs gyakorlat: Csinálj egy aurafeltöltést. Képzeld el, ahogy a fehér fény a Korona csakrádon keresztül átjárja az egész tested, és amerre végighalad, nyugalmat sugároz és segít az ellazulásban. Ezután, ezt az állapotot kihasználva végezhetsz meditációkat, asztrális utazást, reinkarnációs meditációt, vagy csak élvezheted az ellazult állapotot.

Amikor végeztél, csináld meg újra az aurafeltöltést, csak most nem a kozmikus hanem a földi energia (Gyökércsakra) felhasználásával, vagy csak koncentrálj (fordított sorrendben) a gyakorlat elején ellazított testrészeidre, és 'ébreszd fel' azokat. Érezd, ahogy az energia lentről felfelé visszahozza az erőt és az éberséget a tagjaidba, a lábadtól egészen a szemeidig. Amikor feltöltődtél, nyisd ki a szemed, és írd le a tapasztalataidat.

Gyakorlat: Egyéb lazító technikák

Nyújtózkodás:

Az izmainkat megnyújtjuk lábfejtől a fej irányába.

Nyújtsuk a jobb kezünket és a bal lábunkat egymással ellentétes irányba, majd csináljuk meg ugyan ezt a másik kézzel és lábbal is.

Az izmok megfeszítése és ellazítása:

Gondolatilag érzékeljük külön- külön az egyes izomcsoportokat, majd feszítsük meg és hirtelen engedjük el azokat. Tartózkodjunk a hirtelen rándításoktól.

Az izmok ellazítása légzésvisszatartással:

Gondolati úton érzékeljük a tüdőnket és figyeljünk a légzésünkre. Végezzünk egymás után több be- és kilégzést, közben képzeljük el, amint a testünkben felülről lefelé halad egy izmokat ellazító energiahullám. Ha ezt érzékeltük, akkor a kilégzés után tartsuk vissza a légvételt addig, amíg a belégzés természetes igénye nem jelentkezik.

Ellazulás akarati paranccsal:

Gondolatban szólítsuk fel az egyes testrészeinket az ellazulásra, és figyeljünk az érzésre.

Szellemi ellazulás:

Nyugodt körülményeket biztosítunk és a világ magasabb összefüggésein kezdünk gondolkodni. Elmélkedjünk a naprendszerek, galaxisok végtelenségén és önmagunkon.

Pihenés:

Végezzük el teendőinket, hogy ne maradjon zavaró, megoldatlan gondolat a fejünkben. Feküdjünk le és hallgassunk zenét.

Merev nézés:

Tekintetünket egy pontra függesztjük és ott tartjuk addig, amíg bírjuk. A pont élesen különüljön el környezetétől.

Konvergencia:

A szemizmok ingerlése a pont minél közelebb hozásával. Az ellazulás a merev nézés abbahagyása után jelentkezik.

Felfelé forduló tekintet:

A meditatív állapot elérésének ősi módszere. Lényege, hogy a szemünket a vízszintes síktól 20 fokos szögben felfelé fordítva fixálunk egy pontot. Ez segíti elő az alfa hullámok létrejöttét és a sikeres koncentrációt.

Monotónia:

Bármely ütemes mozgás, cselekvés vagy szabályos ritmus ha egy ideig ismétlődik, és rá összpontosítjuk figyelmünket, az többnyire leszűkíti a tudatot. (csepegő víz, metronóm, stb.)

Kántálás:

Ismételgessünk szavakat éneklő hangon. Ez megnyugtatja az elmét és ellazítja a testet.

Ima és mantra:

A szent szövegek ismételgetése és belső hanggá alakítása.

Kézlebegtetés:

Ülő helyzetben tegyük kezeinket a térdekre és koncentráljunk arra, hogy kezeink könnyűvé válnak, mintha héliummal töltött léggömbök lennének rájuk kötözve. Ezáltal annyira könnyűvé válik a kéz, hogy lassan felemelkedik.

Izomgyengeség:

Kezünket kulcsoljuk össze az ölünkben. Gondoljunk arra, hogy összeragadtak, és próbáljuk meg őket szétválasztani. Koncentráljunk erősen arra, hogy kezeink szétválaszthatatlanok. Csukjuk be a szemeinket, lazuljunk el, és szabadítsuk ki az ujjainkat.

Fejforgatás:

Körözzünk a fejünkkel csukott szemmel, és képzeljük el, hogy fejünk egyre súlyosabb lesz. A nyakizmok egyre lazábbak, erőtlenebbek lesznek. Néhány percig végezzük a gyakorlatot. Végül fejünket állítsuk abba a helyzetbe ami nekünk a legkellemesebb és készüljünk fel az elmélyedési szakaszra.

A légzési módszer:

Számoljunk 10-től 1-ig visszafelé, közben lélegezzünk mélyeket. Ez fogja kiváltani a könnyűség érzését.

Lépcső módszer:

Képzeljünk el egy lefelé tartó lépcsősort. Gondolatban számoljunk 10-től 1-ig visszafelé, miközben lépkedünk fokonként lefelé. Mire elérünk a lépcső aljáig, teljesen ellazult állapotba kerülünk.

Lift és mozgólépcső módszer:

Az előzőhöz hasonló gyakorlat csak liftet vagy mozgólépcsőt képzelünk el. Ebbe beszállva, vagy rálépve haladunk egyre mélyebbre.

Autóút:

Üljünk be egy autóba és indítsuk el. Hajtsunk ki gondolatban a városból egy vágyott természeti környezetbe. Amint a cél felé haladunk, egyre nagyobb békesség és nyugalom száll ránk. A cél előtt néhány méterrel szálljunk ki a kocsiból és a még hátralévő távot tegyük meg gyalog. Érezzük át a természet nyugalmát.

Távozás és visszatérés:

Az előző módszerekkel kombinálva alkalmazzuk. Miután megérkeztünk a célhoz, nyissuk ki a fizikai szemünket. Nézzük meg a helyet ahol éppen tartózkodunk, majd hunyjuk be újra a szemünket, és élvezzük a visszatérést és az ellazult állapotot.

Relaxációs zene vagy szöveg:

Vegyünk fel egy számunkra kellemes, ellazító szöveget vagy egy készen kapható relaxációs kazettát/CD-t játsszunk le.

Koncentráció

A koncentráció az akaratunk egy pontba való sűrítése. Fontos a cél megfogalmazása és a figyelem fenntartása. Ezek a gyakorlatok segítenek a tudat éberségét megőrizni.

Gyakorlat: Koncentrációs technikák

1. Koncentráció adott tárgyra:

Válasszunk egy fényes tárgyat, vagy egy égő gyertya lángját és nézzük mereven egy adott pontját. Rövid idő elteltével tudatunk annyira beszűkül, hogy alkalmassá válik egy mélyebb tudatállapot elérésére.

2. Több pont elhelyezése:

Képzeljünk el egy fehér falon három pontot háromszög alakban. Fixáljuk ezeket és tartsuk minél tovább.

3. Mértani formák:

Az előző gyakorlatot nehezítsük azzal, hogy gondolatban kössük össze a pontokat és tartsuk minél élesebben és hosszabb ideig a felidézett képet. Végezhetjük több ponttal is, négyzet, ötszög, hatszög... alakzattal is.

4. Felidézett formák színezése:

Az előzőekben említett formákat színezzük ki egy választott színre, majd pár másodpercenként gondolatban fessük át. Tartsuk a képet.

5. Forma belseje, forgatása:

Képzeljünk magunk elé egy egyszerű formát (pld. alma) minél élesebben, színesben. Gondolatban forgassuk, vágjuk ketté, vagy szedjük szét darabjaira. Nézzük meg a belsejét vagy a részeit.

6. Forma bejárása:

Képzeljünk magunk elé egy ismert lakást, helyet és lépjünk be. Figyeljük meg a tárgyakat, a berendezést. Zsugorodjunk kicsire és nézzünk be a szekrényekbe, fiókokba is. Majd nőjjünk óriásira és nézzük meg kívülről is.

7. Személy megjelenítése:

Képzeljük magunk elé minél élethűbben egy ismerősünket. Üljünk le vele szemben és beszéljünk hozzá. Figyeljünk a válaszaira.

8. Csakra koncentráció:

Koncentráljunk a csakráinkra egyesével, tetszés szerinti sorrendben. Figyeljünk az energiatölcsér formájára és forgási irányára.

Meditáció

A relaxáció és a koncentráció együttes megtapasztalása lehetővé teszi a magasabb síkok illetve energiatestek megismerését. A meditáció is egyfajta önmegismerő eszköz. Egy olyan erőfeszítésektől mentes ellazult állapot mely alkalmas a harmónia megtapasztalására. A figyelem nem egy pontra irányul, hanem egyetemesen érzékelünk.

A meditációnak több változata van. Ide sorolható az asztrális utazás, amikor az asztrális síkon teszel látogatást, de a különféle szimbólumok szféráinak bejárása is, pl. rúnák, ogham jelek, vagy akár a tarot kártyák, kabbalista szefirák stb.

Önállóan vagy vezetővel is végezheted. Az önállóan végezhető gyakorlatok egyszerűbbek, míg pl. a reinkarnációs (előző élet) meditációhoz jó, ha van egy segítőd, aki levezeti a meditációt.

Gyakorlatok:

Tattwa meditáció

Zener kártyák

Asztrális utazások

Kontempláció

Nayah, Arsoloss