A wicca rövid története

A Wicca korunk egyik legdinamikusabban fejlődő vallása. Az ősi angolszász népvallás élő emlékeiből építkezve modern formájában Gerald B. Gardner hozta be a köztudatba az 1950-es években. Gardner halála után Alex Sanders vette át szerepét és ő tájékoztatta az embereket erről az újjáéledő misztérium- és természetvallásról, melybe akkoriban még csak avatás útján lehetett bekerülni. A 60-as évekre vallásunk eljutott az Egyesült Államokba, ahol robbanásszerűen terjedni kezdett, s egyre sokszínűbbé, nyíltabbá vált, a misztériumvallás jelleg mellett egyre karakteresebbé vált a természetvallás aspektus.

A 70-es, 80-as évek a pogány vallások újjáéledését hozták, s ebben a Wiccának hatalmas szerepe volt. Gardner és a Wicca követői megmutatták, hogy vissza lehet térni vallási, természeti gyökereinkhez, s akik nem érezték ezen angolszász irányvonalat közel magukhoz, elkezdték saját spirituális örökségüket felfedezni. Ennek eredményeképp a Wicca különböző ágazatai is megjelentek - szász, kelta, kemetikus (azaz Egyiptom ősi vallását követő), sőt a rábaközi táltoshagyománnyal ötvözött magyar Wicca is létezik.

A valláskutatók és antropológusok nagy érdeklődéssel figyelik a Wiccát, mint jelenséget, mind külföldön, mind Magyarországon, mert ritka lehetőséget nyújt számukra: megfigyelhetik, hogyan születik, terjed, változik egy vallás. Egyházunk és vallásunk több vallástörténeti, antropológiai és néprajzi vonatkozású szakdolgozat és kutatás témája volt már. Természetesen továbbra is szeretettel várunk bárkit, aki vallásunkkal kapcsolatban szeretne kutatni.

A Wicca vallás

A Wicca a látható és láthatatlan természet tiszteletén alapuló régmúltba visszanyúló mágikus termékenységkultusz folytatása. A természet, a béke, és a mágia vallása. (A "Wicca" szó "bölcs"-et jelent, gyöke azonos az angolszász "wise" szóéval.)

Az ősi Európa egyes természetvallásaiban a vezető sámánt, papot és papnőt hívták wiccának. Nagy tudású füvesemberek, jövendőmondók, varázslók voltak, egy személyben orvosok, bírók, tanácsadók. Eredetileg a Wicca volt a férfi, a Wicce pedig a nő titulusa.

A vallásnak ma már több százezer követője van a világon, főként Nyugat- Európában és Észak-Amerikában, akik covenekben végzik munkájukat. (A coven a latin conventus - gyűlés, gyülekezet - szóból származik.)
Etikai alapvetéseit az Intelem jellemzi legjobban: "Ha azzal nem ártasz, azt tégy, amit akarsz."

A Wicca megújítása teljes egészében Gerald B. Gardner (1884-1964) nevéhez fűződik, aki 1939-ben csatlakozott egy dél-angliai, akkor még titokban létező boszorkánycsoporthoz, majd később saját coveneket alapított, s írásban is lefektette a modern Wicca alapjait. Először 1949-ben, egy regényben jelentette meg gondolatait, melynek címe "High Magic's Aid" volt. Angliában azonban csupán 1951-ben helyezték hatályon kívül a boszorkányok ellen hozott törvényeket. 1954-ben jelent meg Gardner második könyve, a "Witchcraft Today" (A boszorkányság napjainkban) címmel. Ennek a könyvnek későbbi kiegészítése a "The Meaning of Witchcraft" (A boszorkányság értelme), mely 1959-ben jelent meg.

Gardner elvégezte az akkori covenek tudásának rendszerezését, összeválogatta a többségében angol és kelta szertartásokat, és ahol szükségesnek érezte, újrafogalmazta az anyagot. A Wiccák titkos tanításait az Árnyak Könyve tartalmazza. Minden csoport és minden Wicca saját könyvvel rendelkezik. Ebben az ősi tudást viszik tovább és a saját tapasztalataikat is feljegyzik. Gardner megalkotta a maga Árnyak könyvét, és ennek összefoglalt tudása lett Gardneriánus Wicca néven közismert.

A Wicca a szeretet és az öröm vallása. Szó sincs benne eredendő bűnről, tehát megváltásról sem. Az életet tanítja, a természettel való azonosulást. Őseink természetes szövetségben éltek a természettel, annak részeként léteztek. A fákat és állatokat testvérükként kezelték, gondozták a mezőket és a földeket. A modern kor embere elvesztette ezt a kapcsolatot. A civilizáció elvágta az embereket a természettől. A Wicca ennek az egységnek a újraépítésére törekszik. Fontos azonban, hogy egyetlen Wicca sem ellensége a civilizációnak, a modern világnak. Megtanulnak azzal is egységben, harmóniában élni, és szerves egészként felfogni mindazt, amit jelenleg a Földanya hordoz.

Hitünkről

A Wicca misztériumvallás. Sokunk a mai napig így gondol rá, s a beavatást, a misztérium megélését helyezi spiritualitása központjába.

A Wicca duális vallás. A Wicca vallásúakat összeköti, hogy Istenpárt tisztelnek. A tradícionálisabb irányvonalat követők egy meghatározott Istenpárt, a szabadabb elvűek kiválasztják a maguk számára legmegfelelőbb istenség-képeket, de a lényeg nem különbözik: úgy gondoljuk, hogy a teremtés folyamatához ketten kellenek. Vannak persze, akik jobban vonzódnak az Istenpár egyik, vagy másik tagjához, de mindannyian felismerjük az Isteni Mivolt két pólusát.

A Wicca politeista vallás. Elfogadunk minden istent istennek, de nem fogadjuk el egy kizárólagos isten létét.

A Wicca animista vallás. Úgy gondoljuk, mindennek lelke van, ezért vigyázunk környezetünkre, hisz minden él.

A Wicca természetvallás. Ezt legjobban ünnepeink tükrözik, melyek az évszakok váltakozását s a természet életét, halálát és újjászületését követik végig. A vallásunkban rejlő bölcsesség alapja a természet maga, jelképrendszerünk, tanaink ennek körforgására, törvényszerűségeire épülnek.

A Wicca boszorkányvallás. Ezt az azonosítást a középkorban bekövetkezett egységesített ellenségképnek köszönhetjük - akkoriban találták ki, hogy a magyar boszorkány, az angolszász witch / wicca, a spanyol bruja, a francia sorcière, az olasz strega, stb. ugyanaz, pedig ezek egymástól jól elkülöníthető irányzatok, tradíciók. A boszorkány nemzetközi archetípusa épp ezért azonban máig fenn maradt, s a Wicca követői közül sokan azonosulnak ezen univerzális képpel.

A Wicca nemzeti vallás. Ahogy az ősi vallások legtöbbje, a Wicca is tiszteli az őseit, s a helyet, ahol született. Sokak éreznek azonban kapcsolatot más népek kultúrájával, ősvallásával is, s inkább ezeket fedezik fel.

Szervezetünk elnevezésébe a Kelta megjelölés azért került be, mert sokunk a Wicca vallást, annak szász gyökerei mellett, a kelták mondavilágának bölcsességével és kulturális hagyományaival ötvözi. Kevesen tudják, de a római Pannónia tartomány, a mai Dunántúl, a pannon kelta törzsről kapta a nevét. Régészek nagy számmal találtak bronzkori kelta településeket Aquincum, a mai Óbuda, de Zala és Vas megye területein is. A kelták természetközeli felfogása és életigenlése tökéletesen harmóniába hozható a Wicca vallás tanításaival.