A jóslás szinte minden korban szerves része volt az emberek életének. A jövőtől való félelem, és a múlt megoldatlan élethelyzetei mind arra sarkallnak, hogy kérdéseket tegyünk fel, és ezekre választ kapjunk.
Az egyik leghíresebb vetőkártya a Cigánykártya. Ősének azt a Lenthall kártyát tartják, mely az 1600-as években volt elterjedt. Magyarországon a cigánykártyát 1850 óta használják, elsősorban gyakorlati kérdésekre adandó válaszok megszerzésére.
Utunk következő állomása Salisbury volt, elsősorban a katedrálist kerestük, ami tipikus angol gótikus stílusban épült a XIII. században. A Szt. Anna kapun keresztül közelítettük meg a történelmi óvárost:
1386 óta megállás nélkül üti a perceket, minden egész órakor pedig a felette levő toronyban megszólalnak a harangok (Bishop's Bell).
Eredetileg egy óratoronyban volt a szerkezet a katedrális és a városkapu között, de a tornyot a 18. században lerombolták, így az óra átkerült a katedrális egyik tornyába. 1884-ben a templom új órát kapott így ez az óraszerkezet átmenetileg megállt. 1929-ben visszavitték a katedrálisba, majd 1956-ban teljesen felújították. A számítások szerint 4.4 billiószor ütött 1386-1884 és 1956-2013 között. (Nem én számoltam, úgyhogy akár helyes is lehet.
A kelta mágia és mitológia tanulmányozói számára a bárdok (baird), az arisztokráciához nem tartozó szabad vándor énekesek az egyik legérdekesebbek. Az ő feladatuk volt megőrizni az ősi tudást, továbbvinni a történeteket. Általában megbízójuk hírnevét dicsőítették és politikai kémkedést is folytattak. Híreket hoztak és vittek, amerre útjuk során megfordultak, a kíváncsi kelták mindenhol nagy érdeklődéssel figyelték szavaikat. A családfők és a királyok előszeretettel alkalmazták őket.