Ouija tábla

Gyakori és ismert módszer a ouja. Szükség van hozzá egy táblára, mely készülhet papírból, fából, fémből, üveglappal letakart terítőből (a lényege, hogy elég csúszós felület legyen), és egy nem túl vastag, könnyű üvegpohárra, vagy egy pénzérmére. A táblára körben fel kell írni az ábécé betűit, a számokat, egy kört IGEN és egyet NEM felirattal, illetve egy középpontot, amiről a poharat indíthatjuk. A poharat a tábla középpontjára kell helyeznünk, szájával lefelé, majd minden résztvevő lazán ráhelyezi az ujját a pohárra. (Eredetileg pohár helyett egy kis görgős falappal használták, amin egy átlátszó - sokszor nagyítós – kör van, hogy láthatóak legyenek a betűk.)
A táblára ezen felül festhetők mágikus szimbólumok, saját jelek, díszítő elemek, és bármi más, ami a készítő ízlésének és céljának megfelel. A betűk, számok, IGEN, NEM és a középső üres kör vagyis a pohár kezdőpontja mellett érdemes felkiáltójelet, kérdőjelet, hangulatjeleket is tenni a táblára, mert nagyban megkönnyítik a beszélgetést.
A módszer előnye a világos kommunikáció, lévén a szellemek a pohár vagy érme és a betűk segítségével értelmes szavakat, mondatokat képesek leírni, hátránya viszont, hogy egyedül nem, vagy csak nagyon nehezen, sok energia befektetésével és megfelelő önismerettel, tisztánlátással végezhető, hiszen nincs meg az a kontroll, ami több ember esetében fennáll. Egyedül nehéz eldönteni, hogy az idéző tolja-e a poharat a megfelelő betűkre, csak hogy azt olvashassa, amit hallani szeretne. Több ember esetében, akik mindannyian csak a lazán rátett ujjukkal követik a pohár mozgását, nagyon nehéz volna egy irányba tolni, hacsak előtte össze nem beszéltek, hogy mit akarnak. Ennek persze nem sok értelme volna, hiszen így nem szellemmel kerülnek kapcsolatba, csak egy poharat tologatnak a táblára írt betűkön.
Nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy a poharat technikailag a résztvevők tolják, ahogy az inga esetében is az azt tartó kéz izmai dolgoznak az inga mozgásba hozásán. A különbség a tudatos mozgatás és a szellemidézés között az, hogy a résztvevők csak engedik, hogy egy másik tudat (jelen esetben egy szellem) felhasználja a fizikai energiáikat arra, hogy ezen a síkon hatásokat tegyen, lévén ő nem rendelkezik fizikai testtel. Azáltal, hogy átengedik a testüket, az anyagi sík energiáit a szellemnek, bár az ő testük hozza mozgásba a poharat fizikailag, a szellem dönti el, mire használja fel ezt az energiát, merre mozdítja el a poharat és mit ír ki a tábla segítségével.
Amikor elkészült a tábla, fel lehet szentelni egy mágikus rituálé elvégzésével. Ennek menete egyénileg eldönthető, ki mit érez a maga számára fontosnak, helyesnek, de akár el is hagyható.

A tábla használata

Teremts nyugodt körülményeket, gyújtsd gyertyát, füstölőket. Tedd a táblát egy olyan asztalra, amit körbe tudtok ülni legalább négyen, de inkább hatan. Tedd a (tiszta) poharat a tábla középső, üres körére szájjal lefelé.
Ha a tábládon nincs külön erre a célra egy kör, akkor rakd a betűk alá, egy üres helyre, és mindig ezt használd kezdőpontnak.
Ezután a szellemidézés vezetője tegye a két tenyerét a pohár két oldalához (hozzáérnie nem kell), és koncentráljon energiát a tenyércsakrájából, miközben hívja a szellemet, akivel beszélni szeretnétek.
Ha nincs konkrét elképzelés, mert még nem ismertek senkit, akkor is érdemes meghatározni gondolatban, hogy milyen típusú szellemre van szükségetek.

Amikor a vezető ráhangolódott a szellemi síkra, tegye rá az aktív kezének (jobbkezeseknél ez többnyire a jobb kéz, míg balkezeseknél a bal, de nem feltétlenül) mutatóujját a pohárra. Eddigre már a többiek is igyekezzenek megfelelő komolysággal készen állni az idézésre, majd ők is helyezzék rá egy-egy ujjukat.
Az ujjakat nagyon lazán kell tartani, lenyomni nem szabad, mert akkor a szellem hiába erőlködik, és ugye nem az a cél, hogy bebizonyítsuk, hogy a dolog nem működik. Mindenkinek érdemes tisztában lennie azzal, hogy az ő energiái és keze mozgatja a poharat, a szellem irányítása alatt.
Amikor az összes résztvevő rátette az ujját, a vezető szólítsa a szellemet, miközben mindenki koncentráljon és adjon energiát a szellemnek. Ennek legjobb módja egy nyugodt, relaxációs állapot, és a tudat kiüresítése.
A szellem jelenlétét már a pohár megmozdulása előtt is lehet érezni, erre érdemes odafigyelni, kezdetben csukott szemmel. Lehet hőmérsékletváltozás, vagy bármilyen fizikailag nem, de energetikailag érezhető jelenlét. Minden szellem más energiamintával rendelkezik, csakúgy, mint az emberek. Kis gyakorlással már az ismerősöket el lehet különíteni egymástól, és még a 'megszólalásuk' előtt lehet tudni, hogy melyikük van jelen.
Ezután a vezető kérje meg a szellemet, hogy mozdítsa meg a poharat. Eleinte ez lehet, hogy nehezen megy, ekkor meg lehet lökni kicsit, majd engedni, hogy az energiát a szellem felhasználja.
Amikor ez már könnyen megy, lehet ismerkedni, kérdéseket feltenni stb.
A szellem a pohár és a táblán lévő betűk, jelek segítségével képes szavakat, mondatokat kiírni. Legtöbbjük olyan, mint bármelyik másik ember, értenek dolgokhoz, van véleményük, de mélyebb, spirituális kérdésekben nem túl kompetensek.

Akinek ilyen válaszokra van szüksége, hívja először a védőszellemét, majd amikor már elég gyakorlott, akkor a szellemi mestereit. Előbb utóbb jelentkezni fognak.
Minden szellemmel tisztelettel kell beszélni, ahogy bárki mással is.
Amikor a szeánsznak vége, köszönjétek meg a szellemeknek a jelenlétüket, és engedjétek el őket.

Tévedés, hogy a szellemeket el kell űzni vagy valami praktikával elküldeni, hiszen korábban is körülöttünk voltak, nincs honnan és hová elűzni őket. Legalábbis anyagi értelemben. Az viszont fontos, hogy az aurátokból és a gondolataitokból engedjétek el őket.
A jóindulatú szellemeket nem is szükséges elküldeni, hiszen maguktól is mennek a dolgukra. Azok ellen viszont védekezni kell, akik energiát szívnának, vagy problémákat okoznának. De ez sem csak a szellemekre érvényes, hanem az anyagi testben élő energiavámpírokra is.
A dolog nehézsége, hogy míg egy anyagi testben élő ember energiaszívását aránylag könnyű észrevenni, addig egy nem látható (illetve nehezebben érzékelhető) személy esetében nem egyértelmű a probléma forrása.

Író asztal, planchette

Az 1800-as évek közepén szellemek útmutatásai alapján készítették el azt az eszközt, mellyel sokkal könnyebbé vált a korábban fáradságos kommunikáció, vagyis az asztaltáncoltatás és az asztallal a betű ábécében elfoglalt helyének megfelelő számú kopogás technikája.
A szellem azt javasolta, hogy egy kis kosárra erősítsenek írószerszámot, majd tegyék az ujjukat a kosár szélére, hogy ily módon ezek a testetlen lények leírhassák mondandóikat, tanításaikat. A kis kosár helyett később már egy egyszerű falapot használtak, melynek két lába görgős volt, míg a harmadik helyére egy ceruzát erősítettek.
Az eszközt csak ráhelyezték egy darab papírra, a kezüket pedig a falapra, és a szellemek máris írhattak. (Ouija táblához is használnak kis méretű, görgős, vagy láb nélküli planchette-t, persze ceruza nélkül, de aki nem rendelkezik ilyennel, kiválthatja lefelé fordított üvegpohárral is.)
Az író asztalka házilag is könnyedén elkészíthető. Szükség van hozzá egy kör alakú, 0,5-1 cm vastag, 20-25 cm átmérőjű, nem túl nehéz falapra és három szintén kb. 18-20 cm magas hengerre, amikből a lábai lesznek. Az egyik hengerbe fúrjunk egy ceruza vastagságának megfelelő lyukat, majd mindhárom lábat (ragasztással) erősítsük a falap aljára. Helyezzünk a kifúrt lábba egy ceruzát úgy, hogy csak a kihegyezett vége látsszon ki belőle. Ahogy a ceruza fogy, cserélnünk kell, hiszen idővel már nem tudnánk kivenni a lyukból, mert annyira röviddé válna, hogy belecsúszna.
Kreativabbak persze kisérletezhetnek jobb megoldásokkal is, hogy ne függjön a dolog a ceruza aktuális méretétől, de az általam ismertetett verzió a legegyszerűbb, leggyorsabb elkészítési mód.

Használata megegyezik az Ouija tábláéval, annyi különbséggel, hogy a planchette alá egy nagy papírlapot kell helyezni, amire a szellem írhat. Miután a vezető energiával tölti fel az eszközt, és hívja a szellemet, mindenki ráhelyezi egy ujját az asztalkára, majd megkérik a szellemet, mozdítsa meg az asztalkát, és írja le a papírra a választ.
Egyszerű rajzoktól egészen a bonyolult mondatokig bármi előfordulhat, elsősorban a résztvevők energiájától és a szellem tisztaságától, erejétől függően.
Amikor a szeánsznak vége, a vezető elköszön, és elengedi a szellemeket, csakúgy, mint az Ouija táblás idézés esetében.
A kétkedőket sok esetben az győzi meg ezzel a technikával kapcsolatban, hogy a szellemek írásképe nagyban eltérhet a résztvevők írásától, illetve hogy rendkívül nagy összehangoltság volna szükséges ahhoz, hogy a kis asztalkát mindannyian egyirányba tolják.
Ráadásul a szellemek nem csak akkor írnak, ha kérdezik őket. A planchette elindulhat teljesen 'magától' is, hogy olyat írjon le, amit éppen senki nem kérdezett, vagy valaki csak gondolatban fontolgatta, hogy megkérdezi. Írhatnak idegen nyelveken éppúgy, mint olyan dolgokról, amikről csak egyvalaki tud, de közölhetnek tanításokat, figyelmeztetéseket is a jelenlévők (vagy azok éppen nem jelenlévő ismerősei, barátai, rokonai) számára.

Ez a technika fejlődött tovább médiumírássá, hiszen mint minden eszköz, ez is elhagyható, ha van olyan személy, aki képes átengedni magán az információkat, és ezáltal a saját kezébe fogott ceruzával vagy tollal leírni a szellemek üzenetét.

Az alábbi 'önarcképeket' szellemek készítették ceruzás asztalka segítségével:

Nayah