Ostara Ünnep
2024.03.21.
Ostara (Eostara): március 21. (tavaszi napéjegyenlőség) A tavasz, az ébredő természet és az életerő ünnepe.
Kapcsolódó Istenek: Manannan, Flidais
Solaris ünnep
Ostara a fák ünnepe, a tavaszi napéjegyenlőség ünnepe. Az igazi tavasz első napja. Ekkor egyforma hosszú a nappal és az éjszaka - ezt már az ókori népek is megfigyelték. Minden természetvallás megünnepli ezt a napot, amikor a Természet felébred hosszú téli álmából, a Föld újra termékennyé válik - elkezdődhet a vetés, az ültetés, kihajtanak az ősszel földbe rejtett magok.
A borongós, téli napok elmúlását ünneplő szertartásokon a Nap és a Tél istene megküzd egymással a világ birtoklásáért, s e nemes küzdelemben természetesen a zimankó ura marad alul. Az Istennő termékennyé teszi a Földet, felébreszti Őt mély álmából, az Isten pedig segít fölnevelni, érlelni a termést. Járja a zöldülő mezőket, öröme telik a természet bőségében.
Az ünnep eredeti kelta elnevezése Alban Eiler, A Föld Fénye, a fakadó rügyek ünnepe. Március az am Mart, a magvetés ideje. Ez az időszak a folklór szerint a na tri Mairt, vagyis a Fák menetelése, vagy indulója.
A görög mitológia szerint e napon ünnepelhetjük Perszephoné visszatérését az alvilágból, Hádész birodalmából, ahová az őszi napéjegyenlőség idején távozott, az istenek egyezsége szerint. Démétér, Perszephoné anyja a föld termését biztosítja, ő a gabonaistennő.
A germánok Ostarát ünnepelték a mai húsvét idején. Az istennő a keleten (Osten) felkelő éltető naptól, a hosszú, borús, rossz kedvet sugalló tél után az embert a napfényes kikelettel megajándékozó égitesttől származtatja nevét. Az ő szent állata volt a nyúl, a tojás pedig az élet keletkezésének jelképeként került ebbe a pogány vallási körbe.
A német-római Birodalom területén feltárt sírokban a kutatók különböző anyagokból készített, színesre festett, tojásformájú tárgyakra bukkantak. Az élet, a tisztaság, és termékenység szimbólumaként tisztelt tojást többek között azért kellett az elhunyt mellé helyezni, mivel mágikus hatalmának köszönhetően megőrizte a lelket egészen a feltámadásig. A tojásfestés gondolata már a Krisztus előtti időkben elterjedt, a növényi alapanyagokkal színessé varázsolt formák az évszakok változásait hivatottak jelezni, nemegyszer pedig a természet adta különleges mintájú vadmadár tojások váltak a szertartások kiegészítőivé.
Helyszín: Kelta Ház, 1062 Budapest, Székely Bertalan utca 1/B félszuterén, utcáról nyíló vas ajtó, a ház bejárati ajtajától balra.
Időpont: 2024.03.21. 18.00 óra.
