Törzsi istenek
A kelták olyannyira közel voltak isteneikhez, hogy vallási szokásaikat még rabságban is megőrizték. Ha erre nem volt lehetőségük, inkább az önkéntes halált választották.
Tartottak az istenek hatalmától, ismerték a karma és a makrokozmosz törvényét. Mikor Nagy Sándor a zsoldosaivá akarta tenni őket, megkérdezte tőlük, mitől félnek legjobban a világon. Titkon azt remélte, őt említik majd, ehelyett a kelták azt felelték: Semmitől, talán csak attól, ha fejünkre szakad az Ég! Esküt is az égre tettek. A nagy hadvezér becsülte őket bátorságukért, talán azért, mert ő sokkal több dologtól rettegett.
A kelta népek egyik legfontosabb közös vonása, hogy vallásuk termékenységkultusz volt. Több szerepkörrel felruházott (polivalens) isteneik közül a legfontosabbak a főistenek, akik közé az ég, és mivel alapvetően napkultusz volt, a nap istenei, a harci istenségek, a termékenységistenek és a mesterségistenek tartoztak.
A harci istenségek nagy szerepet játszottak a független kelta törzsek életében a mindennapos háborúk miatt, de a démonok és betegségek elleni védekezésül is hozzájuk fohászkodtak. Ők voltak hivatottak megvédeni a törzs javait is.
Szintén jelentős szerepük volt a kézművesisteneknek. A kelták ügyes kézműveseknek számítottak, kiemelkedőek voltak a fazekas- és szövőmesterségben, a hajóépítésben, kocsikészítésben, fémfeldolgozásban, így érthető, hogy isteneiknek is sokoldalúaknak kellett lenniük. Természetesen a vadászat és a termékenység patrónusai, vagy a szigeti kelták életében a tenger istenei is jelentős szerepet játszottak a kelták mindennapjaiban, vallási életében. Jellegzetes volt művészetükben az istenpárok ábrázolása, ami így a kiegészülést és a gazdagságot jelképezte. A kelták a férfi és a nő harmóniáját rendkívül fontosnak tartották. A két pólus egyesülésében a teljességet és az isteni megnyilvánulását látták, úgy isteni, mint emberi szinten egyaránt.
Minden törzs életében léteztek a kisebb jelentőségű istenségek kultuszai, amikről a különböző tájegységekhez, egyes folyókhoz, sziklákhoz, hegyekhez és erődítményekhez tartozó történetek adnak képet.
Tovább bonyolítja a különbségtételt, hogy a kelták a fontosabb istenségeket többféle névvel is illettek. Egyes isteneket meg sem neveztek, mint a gall Teutatest, ami azonban önálló istenként maradt fenn, pedig csak a törzs megnevezhetetlen istenét jelölték ezzel a szóval (teuta-törzs).
Természetesen ezek az istenek egy legfelsőbb Isten különböző megjelenési formáit takarták, amivel a nagy tudású druidák is tisztában voltak. A többistenhit sokkal emberközelibb és könnyebben befogadható volt az akkori ember számára, a gyakorlatban hasznosabbnak és érthetőbbnek bizonyult. A megnyilvánult isten egyes szféráit, megnyilvánulásait jelölte, ami által az emberek közelebb kerültek istenhez, jobban megértették a bennük lakozó halhatatlan, örökké jelenlévő, mindent betöltő és átfogó erőt, amit a druidák természetként, a modern nyugati mágiában térként vagy ákásaként ismernek.
Az ír kelták istenei
Amaethon: Danu istennő fia, a mezei munkák istene.
Anu: Ana néven is előfordulő anyaistennő, aki az ír nép jólétéről, boldogságáról gondoskodott.
Arianrod: Danu istennő egyetlen leánya. A walesi Lleu anyja. A Corona Borealis csillagzat istennője. A galloknál Caer Arianrod (Arianrod Kastélya) néven szerepel.
Badb: Az elnevezés egy istennőhármasságra utal, de néhol önállóan szereplő istennőként említik. A hármasság Mórrigan, Nemhain és Macha, a három harci istennő. Badb Morrigannal együtt adta hírül Írországnak, a sidek seregeinek, a folyóvizeknek és a folyótorkolatoknak a fomoiriak felett aratott győzelmet. A harc istennője. Máshol, mint Morrighan másik elnevezése szerepel.
Banba: Banbna néven is előfordul. Fotla és Eire mellett ő a harmadik istennő, aki fogadta Mil fiait, amikor Írország földjére léptek.
.
Belenus: Balan, Balin, Belinus néven is szerepel. A gall Toutiorix és Abellio megfelelője. Gyógyító napisten. Nevének jelentése tündöklő. Szent növénye a beléndek.
Bile: A brit Béli megfelelője. A másvilág, azaz a holtak országának istene. Danu férje. Mil apja. Beltane napján kötött ki az ír szigeten, hogy megbosszuljon egy gyilkosságot.
Boann: Daghda isten kedvese. Oenghus anyja. Termékenységistennő. A Boyne folyó istennője. Nechtan (Elcmhaire) druida felesége volt, de Daghdával való törvénytelen egyesüléséből született fia, Oenghus. Ha a férje az éj beállta előtt visszatért volna, akkor észreveszi a terhességet, ezért kilenc hónapra megállították a Napot. Oenghus ezért ugyanazon a napon fogant és született.
Boyne: Folyó, melynek forrásánál áll Daghda palotája, a Bruigh na Boann, amit Oenghus csellel elvett tőle. Védnöke Boann istennő.
Brighid: Belisama (A Legragyogóbb) néven is szerepel. A walesi Kerridwen és a gall Minerva megfelelője. Mellékneve Sulevia, azaz Anya. A Brig jelentése magasztos, hatalmas, tekintélyes. Brighid gyógyító anyaistennő, a háztartás és a tűz védőistene. A művészetek, a költészet (filidhecht), a jövendölés, a műveltség, a mesterségek, a fémművesség, az állatok, és a föld terményeinek istennője. A költők, orvosok, kovácsok és a szülő nők pártfogója. Sokoldalúsága a technika és a szakértelem fontosságára utal. Daghda lánya, Oenghus testvére. Férje Bres (Breas), fiai Brian, Iuchar, Uar és Ruadan, kinek testéből a 2. Mag Tuaredh-i csatában Goibniu húzta ki a dárdát, és aki Brighid karjai között halt meg. Ünnepe a február 1.-én tartott Imbolc (Imbolg), a megtisztulás ünnepe. "Vizsgálj meg minden régi élelmet annak rendje szerint. Kezed, lábad, fejed mosd meg!" Az ekkori szokások között szerepelt a rituális- tűzgyújtás és tisztálkodás, a költemények, versek előadása és az állatok rituális keretek közötti szoptatása (lactatio). Szentélyében örök tűz égett. Fontosságára utal, hogy neve később az istennő szinonímája lett. Máshol mint a szent folyó istennője szerepel, Brighid (ír), Braint (wales) és Brent (angol) néven. Mellékneve a Suleviae a hegyi nimfák neve és gyógyforrás is.
Cumhail: A gall Mars mellékneve. Jelentése hatalmas.
Carnún: A gall Cernunnos (Szarvval Bíró, Hegyes) Ünnepe a november 1.-én tartandó Samhain (Halloween). A fején látható szarvasagancs, a természet halálának és megújulásának jelképe. A vadászat, a bőség, a termékenység, a gazdagság és a jó termés biztosítója. Agancsán egy-egy nyakperec (Torques) látható. Szarva és emberi füle van. Kígyó kíséri. A Gundestrupi üstön maga alá húzott lábakkal ülve ábrázolták. Az állatok ura, királya, védelmezője és pásztoristen is. Bal kezében kosfejű kígyót tart, jobbján szarvasbika ül. Zsákjából pénz folyik. A samhain jelentése egyesülés, gyülekezés. Október 31-én éjjel megnyílnak a sidek, a két világ közötti átjárók. Ez a kelta újév napja, mely nem tartozik sem előző, sem a következő évhez. Cernunnos néven ő a Wicca egyik főistene.
Creidne: Creidhne néven is megtalálható. Bronzkovács, fémműves. Mesteristen, aki a bronzszögeket készíti. A hármasság tagjai Goibniu, Luchtaire, Creidne. Mindegyikük három mozdulattal készít el egy mágikus darabot, (a hármas, bűvös szám segítségével) a Tuatha De Danann tagjainak. Ő készítette Lugh dárdájához a szegecseket.
Crom-Cruach: Ősi, gonosz kígyó- és démonisten. Danu istennő népe a partraszállás után elküldte a három harci istennőt (Morrighan, Macha, Badb), hogy megrémítsék a Fir Bolghokat. Az óriások varázslója, Cesar ekkor Crom-Cruach-hoz imádkozott, aki segítségükre sietett. Elkergette az istennőket, de a druida az életével fizetett a segítségért. A második csatában a fomoiriakat segítette. Nuada kardjának segítsége nélkül az istenek is elvesztek volna. A három istennő közül csak Morrighan menekült meg.
Daghda: (Ruad Ro-Fhessa -Tökéletes Tudás Ura) (Eochaid Ollathair-Nagy Atya, Nagy Öreg) (Kermait -Mézes Szájú) Volt egy csodás üstje, amiből soha nem fogyott ki az étel, és senki nem mehetett el mellőle, míg jól nem lakott. Fegyvere egy bot, ami öl és feltámaszt. Ő a Tutha Dé Danann vezetője, a főisten. Jó istennek nevezték, ami annyit jelent, mindenre jó, vagyis alkalmas. Népének igazi atyja, aki biztosítja a jólétet. Az örök bőség, a gazdagság, az időjárás, a termés, a túlvilág és a mágia istene. A druidák patrónusa és a druida mágia istene. Nagy étvágyával még a fomoiriak csodálatát is kivívta. Mértéktelen volt a szerelemben is. Samhain idején találkára ment a folyóhoz, ahol Morrighan, a harc istennője mosott. Daghda magáévá tette az istennőt, hogy ezáltal biztosítsa a békét. Boann, egy szent ír folyó istennője is a kedvese lett, akit szintén meg akart nyerni népe számára. Csuklyával és rövid tunikában ábrázolták, ami gall rokonságra utal (mint Sucellus). Egy husángot tart a jobb kezében. Néha kissé bárdolatlanul viselkedik, ami nagy derültséget kelt az istenek körében. Két fia Mac ind Óg (Oenghus, Aenghus) és Vörös Bove. Lányai a három Brighid (anyaistennő, kovács- és mesterségistennő és a harmadik egy gyógyító istennő). Lakhelye a Bruigh na Bóinne.
Danu: (Dana) A Tuatha Dé Danann istennője, vezetője. Törzse Beltane napján érkezett ír földre.
Dian Cecth: Az isteni orvos és mesteristen. Ráolvasásokban gyakran szerepelt a neve. Ezüstkart adott Nuadának amikor az első Magh Tuiredh-i csatában a király megsebesült. A másodi Magh Tuiredh-i csata halottait egy varázserejű kútban feltámasztotta, és három gyermekével varázsdalokat énekelt.
Donn: (Barna vagy Sötét Donn) Ő a gall Dis Pater és a walesi Arawn. A halottak és az alvilág ura. A halál sötét oldalát képviseli. Jóindulatú és rettenetes is egyszerre. A viharok, a hajótörés előidézése mellett a marhák és a termények védelme is hozzá tartozik. A történetek szerint egy kis sziklás szigeten élt, amit Tech Duinn-nak (Donn háza) hívtak. Úgy tartották, ha az írek meghalnak, ebbe a házba mennek először, mert ez a holtak találkozó helye. Donn az istenek társasságától elkülönült. Mikor Mil legidősebb fia vízbe fulladt, egy szigeten temették el, ami valószínúleg azonos Donn házával. Donn szarvassá változott istenként is szerepel.
Eire: Írország róla kapta a nevét. Mil fiai vele találkoztak először, amikor Írország földjére léptek. Eire megjósolta nekik, hogy a föld örökre az övék lesz. De Mil legidősebb fia (Donn?) durván elutasította. Azt állította, nem nekik, hanem magukkal hozott isteneiknek köszönhetik majd a győzelmet. Ekkor az istennő megátkozta őket: Sem nekik, sem gyermekeiknek nem lesz öröme a szigeten. Ezután kérte Amairgint, hogy róla nevezzék el az országot.
Finn mac Cumaill: (Szőke Hajú) A walesi Gwyn megfelelője. Cumaill fia. Hős és vadászisten, Goll legyőzője. Valószínűleg Cormach király uralkodása idején élt (i.e. III sz). Finegas druida volt a tanítója. Megette Finatan-t a tudós lazacot, amitől még bölcsebbé vált. Később a Fiana kapitánya lett. Egy varázsló elrabolta első feleségét, és szarvassá változtatta. Így szülte meg a nő Oisint, akit később Finn megtalált. Másik felesége, Graine később a hős harcostársának, Diarmudnak szerelme lett, ezért mindkettőjüknek meg kellett halniuk. Csak egyszer látták sírni életében, mikor fehér kutyái elpusztultak. Más forrsá szerint apja Nudd (Nuada) volt.
Flidais: Az erdők istennője.
Goibniu: A walesi Govannon vagy Gofannon (Kovács) és a Gall Vulcanus megfelelője. Kovács, gyógyító és mesteristen, aki kardokat, dárdafejeket, sáncot és építményeket is készített. Neve varázsmondásokban is előfordul. Mágikus erővel ruházta fel a lándzsahegyeket, többek között Lugh fegyverét is. Általában szántásnál és ekevastisztításnál hívták segítségül. Nagy lakomákat rendezett, aki ezeken részt vett, halhatatlanná vált. Ezeknek neve Fledh Ghoibhnenn, azaz a Túlvilági Lakoma, ahol a meghívottak mézsört ittak.
Goll: A nap és az Alvilág félszemű istene. Máshol, mint Cormach király vitéze szerepel.
Lir: A walesi Ler (LLyr) megfelelője. Tengeristen. Nevének jelentése tenger. Ő az egyik legvitézebb isten, akit Finn egyik vitéze, Caelte (Keilti) ölt meg.
Luchtaire: (Lukhtire, Luchta) Ács és mesteristen. Ő készítette a nyelet a fegyverekhez, többek között Lugh dárdájához is.
Lugh: (Lugus) A walesi Lleu Llanu Gyfesa ír megfelelője. Melléknevei a Samildanach -Sok Művészet Mestere, az Il Dána és a Lamh Fada (Lámfhadat) -Hosszúkezű. Fegyvere a Sleá Bua, azaz A Győzelem dárdája Kardja a Freagra, de előszeretettel használt parittyát is, mint az a Balorral vívott harc leírásából ki is derül. Ünnepe az augusztus 1.-ei Lammas vagy Lughnasadh, az aratás ünnepe. Ekkor játékokat, gyűlést és versenyeket tartottak. Lugh isten a Föld Istennőjét vette el ekkor, ami termékenységünnepre utal. (A Math vab Mathonwy, vagyis az ünnep a dombtetőkön általában női istenségek -mint Carmun és Tailtiu- temetkezőhelyein volt.) Fehér lovának neve Leomló Sörényű Aonvarr. Ő volt Gallia fővárosának, Lugudunumnak a patrónusa. A kelta világban sok helyen tisztelték. Őt tartották minden mesterség feltalálójának. A rómaiak Merkuriusszal azonosították. A pénzkeresés, a kereskedelem, a mesterségek, a mágusok, a harcosok, a kézművesek, az utasok és a vándorok istene volt. Őt is az istenek vezérének tartották, mint Daghda-t, de mindenben az ellentéte volt. Fiatal, tiszta, nemes egyéniség, a kelta embereszmény megtestesítője. Nem tartozott Danu istennő népéhez. Akkor érkezett, amikor a Tuatha Dé Danann (Danu Istennő népe) a fomoiriak elleni döntő csatára készült. Nuada királyhoz csak akkor juthatott be, ha olyan mesterséget tudott, amit még Tarában senki. Lugh azt mondta, ács. Ilyen már van itt- felelték. Akkor kovács, hárfás, hős, költő, orvos, varázsló… Ezek is mind vannak - válaszolták. És van-e aki mindezt együtt tudja? - kérdezte. Ekkor beengedték, ám Nuada csak akkor engedte maradni, amikor legyőzte őt a Fidhchell játékban. A történetek szerint ő az ír hős, Cú Chulainn apja, Balor unokája. Egy druida azt jósolta Balornak, a saját unokája fogja megölni. A fomoiri király ekkor bezáratta leányát, Ethne-t egy üvegtoronyba, hogy senki ne férhessen hozzá. Ám egy isten a kovácsok közül, Cian, Dian Ceth fia, Birogh, a druidanő segítségével követte Balort, amikor az ellopta a csodálatos tehenüket. Így talált rá a toronyra és a lányra, akihez női ruhában tudott csak bejutni. Három gyermek született szerelmükből, akiket a haragos király a tengerbe vetett. Egy gyermek túlélte, ő volt Lugh. Nevelőanyja egy Fir Bolg királynő, Tailltu, tejtestvére pedig Mananann mac Lir fia lett. Később a második Magh Tuaredh-i csatában Lugh kiparittyázta Ártószemű Balor, vagyis a nagyapja szemét.
Macha: (Meha, Maha) Alvilági istennő. A háború patrónusa. Lughnasadh-kor áldott állapotban versenyre kellett kelnie Conchobar (Kankavor) ulsteri király (Cú Chulainn nagybátyja) gyors lovaival, mert férje, az ír CrunChu (Krunhu) (máshol Oghma) azzal dicsekedett, felesége gyorsabb a lovaknál. A király meg akarta öletni az írt, ha nem bizonyul igaznak az állítása. Macha megnyerte a versenyt, de meghalt. Előtte ikreket szült, és megátkozta Ulster tartomány férfiait, akik minden évben öt napot és öt éjszakát betegen fekszenek, és annyit szenvednek, mint Macha. Macha a Badb hármasság tagja, Morrighan és Nemhain boszorkányok mellett.
Mac ind Óg: (Oenghus, Oinghus) Nevének jelentése Fiatal Legény. Ő a walesi Mabon és az észak-angliai Maponos. az Arthur mondákban, mint Mabon, Mabuz, Mabonagrain szerepel. Az ifjúság és az egészség istene. Apja Daghda, anyja Boann. A szavak kiforgatásával megszerezte Daghdától a Bruigh na Bóinne-t, a Természetfeletti Lakhelyet, a Boyne forrásánál lévő palotát.
Az Oenghus álma (Aisling Oenguso) című történetben Oengus az álmában látott lányt kereste egész Írországon át. Bodh munsteri király segítségével végre megtalálta. A lány az Ailil uralkodó tartományában élő egyik király leánya volt. Miután megismerkedtek, hattyúvá változtak, és énekelve elrepültek Bruigh na Bóinne-ba. Aki útjuk során hallotta éneküket, három napra álomba merült.
Manannán mac Lir: A Habfodros Tenger Lovasa. A walesi Manawyddan vagy Llyr megfelelője. Tengeristen és vándorkereskedő, tengeri kalauz, az időjárás és jóslás istene. A tengeri út és a boldog túlvilág ura. Lir isten fia. Emain Ablach-ban (az Artur mondákban Avalonban) (vagy Man szigetén) lakik. A Boldogok Országának (Tir Tairngire) uralkodója. Lovával, Embarr-ral vágtat a sima tengeren, mint egy árny. A tenger fodrozódik, ha felesége, Tethra a hajfürtjeit rázza. A második csatában nem Danu népe mellett harcolt. Két állandóan tejelő tehene, étellel tele üstje és a tenger kincstára áll a rendelkezésére. Csatában esett el Uillen mac Cachir (Kakhir) kezétől.
Medb: Ailil asszonya Connaught tartományból. Harc és anyaistennő. Meg akarta szerezni az Ulsteri barna bikát a saját vörös, fehérhomlokú, fehérszarvú bikája mellé. Fergus vezette seregét csak Cú Chulainn állította meg, mert az ulsteri férfiakon éppen rontás volt. A bikát mégis elvitték, de a két állat megölte egymást. Ezután a két tartomány között hét évig béke volt.
Miacht: (Miach) Dian Cecth fia. Ő erősítette Nuada karjára az izmokat és az ezüst kart, amitől ismét ép ember lett.
Midir: Oenghus tejtestvére. Ő az összeköttetés a sidhe és az istenek között. Szerelemistennek is tekinthető szépsége és szerelmi kalandjai miatt. Bár a kelták sem az emberek, sem az istenek szerelmében nem láttak semmi természetfölöttit, tehát nem volt szükségük emberfölötti lények segítségére sem. Ezért külön szerelemistenük sem volt. A történet szerint a Bri Leith környéki sid-halmokban lakik. Azt állította, Étain (Etin) korábbi életében az ő felesége volt, de egy féltékeny vetélytársa elválasztotta tőle.
Matrona: A walesi Modron ír megfelelője.
Mongan: Szarvassá változott isten.
Morrighan: (Morrigan) A háború, a párbaj és a csaták igazságos istennője. Holló királynő. Daghda magáévá tette, amikor a pataknál mosott, hogy biztosítsa népének a békét de Nuada kedveseként is szerepelt. A Badb hármasság tagja.
Nemhain: (Nemain) A harci téboly és az őrület istennője.
Nuada: (Nuadu Airgetlám) A walesi Lludd Llaw Ereint (Llud az Ezüstkezű) és Nudd megfelelője. Fegyvere a Cliamh Solais, A Fény Kardja, ami gyógyíthatatlan sebet ejt. Ő a napisten gyermeke és Tara, vagyis a királyi udvar uralkodója, a Tuatha Dé Danann királya, Morrighan istennő szeretője. A Fir Bolgokkal folytatott csatában elvesztette egyik karját, és mivel csak tökéletes testű ember uralkodhatott, helyette a Szép Bres került trónra, aki elnyomója lett az isteni népnek. Dian Ceth, az orvos és kovácsisten, fiai segítségével ezüstkart készített Nuadának, akit ezen túl Nuada Airgedlámh-nak, Ezüstkarú Nuadának hívtak. Miután újra ő uralkodott, sikeresen legyőzték a fomoiri óriásokat. Octriallach: Ír hős, Indech fia. A második csatában legyőzte Cassmael-t.
Oghma: Melléknevei a Grianainech (Griainainech)-Mint a Nap vagy Verőfényes Arcú és Trénfher -Bajnok. A gall Ogmios megfelelője. Fegyvere a furkósbot az íj és az ékesszólás. Párja Macha [?]. Tőle származik Aed (tűz) és Prydain, Britannia első, mesés királya. Utóda Coirbre, a költő. Az íreknél fiatal hősként jelent meg. A Magh Tuiredh-i (Mag Tured) csatában az istenek egyik vezére volt. Hős, harcos és a költészet, tudomány pártfogója egyszemélyben. Egyes források Daghda testvéreként említik. Nevéhez fűződik az Ogam-ábécé, azaz a kelta rovásírás. Ő a kelta embereszmény, a sokoldalúság megtestesítője. Rendelkezik a szó hatalmával, a "kötés" és a halál istene. Megköti és elviszi a halottakat a Túlvilágra. (Az Ogham szimbólumok erejét Cú Chulainn is használta, hogy a Táin Bó Cuailnge-ben megállítsa a connachti sereget.)
Sena: Gyógyító istennő, akit jövendölésnél is segítségül hívtak.
Toran: A walesi Taranis és a gall Taran (Mennydörgő) megfelelője. Szakállas óriás képében megjelenő viharisten. Jupiter megfelelője. Fegyverei a villámok. Áldozatként régen fába szorított eleven embert égettek a tiszteletére. Jelképe a napkerék, napkorong, villám, spirál. Melléknevei a Mennydörgő és a Villámszóró. Ő a mennydörgés és a tűz ura, teremtő és alvilági isten. Csodafegyverei az elemi erők tiszteletét mutatják.
Nayah