Stonehenge Körüli mezolitikus lukak, sírhalmok:

Az Ókori Emlékek Birodalma

Az ókor csodálatos örökségei között a Stonehenge körüli sírhalmok különleges helyet foglalnak el. Ezek a monumentális sírkamrák és földhalmok nemcsak rendkívül látványosak, hanem a régészeti kutatások révén az emberiség múltjának kincsei is. Stonehenge, egy ikonikus őskori helyszín Észak-Európában, emellett kevésbé ismert, de a sírhalmok pontosabb történetet mesélnek el a bronzkor és a kora vaskor kultúráiról.

1. A Stonehenge környezetében, és tágabb értelemben

A Stonehenge körüli sírhalmok a Salisbury Plain-en (Stonehenge-től észak keletre), az ókori Egyesült Királyság területén, illetve Írország Meath megyéjében találhatók. A terület szépsége és a monumentális kőkör közelsége miatt a turistákat, és a kutatókat egyaránt vonzzák magukhoz. A sírhalmok több csoportban helyezkednek el,

- Cursus Barrow Group Kb. 1km Észak nyugat

 - Normanton Down, Dél nyugat

 - Durrington Walls Barrows: Kis falu, Kb. 1km Észak kelet

 - valamint néhány kisebb sírhalmok közvetlenül a Stonehenge közelében.

Cursus Barrow Group

Normanton Down

Durrington Walls Barrows

Ez egy kőkori kis falu a rá jellemző kerek házakkal. Kb ebben a korban kb 4500-5000 évvel ez előtt, mint Pl.: Durrington Walls Barrows

Egy kőkori - bronzkori - kora vaskori kis falu a rá jellemző házaival Nem túl nagy területet foglalt el. Nem feltétlenül mondhatjuk hogy a falu mérete a valós ismert adatok alapján meghatározható mert valószínűsíthető hogy csak a leggazdagabbaknak volt akkoriban házuk a többieknek vagy nem volt vagy olyan anyagokból készült melyek nem örök életűek mint például a kő.

Például amennyire tudjuk a királyi székhely Írországban egy hegy tetején, 3-4 kő házból állt az idők kezdetén (hill of usna, illetve az ír mondakör helyhez releváns kötődései alapján).

A sírhalmok jellemzően olyan völgyekben találhatóak melyek gazdag termőtalajjal rendelkeznek ezért alkalmasak nagyobb  mennyiségű ember ellátására élelmiszerrel.  Azokon a területeken amely sok embert tud ellátni nagyobb és fejlettebb társadalmak tudnak kialakulni mind gazdasági mind kulturális szempontból. Ezen szempontok kulturális része Egyrészt a természethez Való kapcsolódás mely elősegíti a megélhetésüket másrészt a hit világa mely a korai kultúrákban a mai spirituálist jelentette. A spirituális részt a korai ember életében nem csak a szellemekhez természet szellemekhez és egyéb lényeghez való kapcsolatot jelentette hanem a saját halottaikhoz is, ehhez kötődik a temetkezés kultúrája.

Az élethez való ragaszkodás és kötődés szemben áll az elmúlással ezért ez a korai embert olyan cselekedetekre késztette amely segít ezen szembenállóság integrálásában. Itt került nagyon előtérbe a temetkezés. A temetkezés nemcsak konkrétan a testtel foglalkozik hanem a hozzákapcsolódó lélekhez is, illetve a lélek halálon túli életének integrálásában is. Ennek hitvilágában alakultak ki ezek a mezolitikus kúpok amelyeket halomsíroknak nevezzük. Ezen mezolitikus kúpok közepén találhatóak azok a mezolitikus lukak melyekbe temetkeztek.

Elrendezésű tekintve Van amelyik csak hosszúkás lyukat takar de vannak kereszt alakú(alapú) lyukak is hasonló alaprajzzal mint például egy székesegyház, ahol van a főhajó és a mellékhajók. Általában kereszt alakú mezolitikus halomsírnak mondott kúpokból kevés található. Ezek az általában jóval nagyobb, amolyan központi körök, kúpok. A belső elrendezéséből fakadóan jobbra, balra illetve előre  is alkalmasak tárgyak elhelyezésére mint például az írországi New Grage-ben mind a három irányban kőből készült (kb: 50 cm-es) áldozó tál található. Vélhetően itt nem feltétlenül csak temetkezésről van szó, sokkal inkább valami mélyebb spirituális kötődésű szertartáshoz kapcsolódó dolgokról.

Ezekben a nagyobb halomsírokban is találtak csontokat melyek alapján a tudósok halomsíroknak nyilvánítják őket, ellenben a napnál is világosabban látszik, hogy nem feltétlenül erről van szó. Nem beszélve arról hogy ezeknek a bejáratának a tájolása a téli napforduló idején felkelő nap hoz van tájolva, ami egy sírnál teljesen felesleges lenne. Hasonlóan mint ahogy Stonehenge tájolása sem véletlen dolgon alapszik. Egyébként a területen a többi mezolitikus lukkal rendelkező halomsír kijárata általában a fő, központi kör irányába van tájolva.

2. Történetük és Építésük, és Kulturális Jelentőségük

A Stonehenge körüli sírhalmok az őskori időkben készültek, és az emberiség egy korai időszakának temetkezési szokásait tükrözik. A sírhalmok több mint 4000 évesek, ami azt jelenti, hogy a bronzkor és a kora vaskor idején épülhettek. Ezek a halmok eredetileg nem csak temetkezési helyként szolgáltak, hanem kulturális és vallási jelentőséggel is bírtak a korabeli társadalom számára.

A halmokat leggyakrabban földhalmokból és kőből építették, amelyek között néha megtalálhatók megalitikus elemek, például álló kövek. Ezek a halmok többnyire közösségek vagy családok temetkezési helyei voltak, és az elhunytak gyakran gazdagon ellátták őket tárgyakkal és jelképekkel, amelyek megmutatták az eltemetett személy társadalmi státuszát és vallási hiedelmeit.

ezekben a kúpokban található sírkamrában talált leletek egyeznek az ír mondakörben levő különféle emberek eszközeivel, melyekben óriások, és apró termetú népek is helyt kaptak. Illetve a korhoz kötődő leletek európaszerte megtalálhatóak, pl Ausztriában is a helyen talált kelta temetkezési hely kiállításában (Keltenberg Schwarzenbach).

Így a Stonehenge körüli sírhalmok fontos kulturális jelentőséggel bírnak az emberiség számára. Ezek az ősi emlékek segítenek megérteni a bronz- és vaskori közösségek életmódját, temetkezési szokásait és hitrendszerét. A sírhalmokon talált leletek, például tárgyak és művészi díszítések, bepillantást engednek az ősi emberek mindennapi életébe és művészetébe.

A Stonehenge körüli sírhalmok és azok a kultúrák, amelyek építették őket, az európai történelem és régészet megértésének kulcsfontosságú elemei. Az őskori népek temetkezési szokásai, hitviláguk és társadalmi struktúrájuk megismerése széles körű jelentőséggel bír a tudományos közösség és a nagyközönség számára egyaránt.

3. Régészeti Kutatások és Jövőbeli Potenciál

A Stonehenge körüli sírhalmok folyamatosan és újra érdekesek lehetnek a régészek és a történészek számára. A technológiai fejlődés segítségével a régészek új módszereket alkalmaznak a sírhalmok kutatására és azokon talált leletek elemzésére. Például a genetika alapú kutatások Melyek a sírhelyen talált csontoknak a genetikája alapján meg tudják határozni hogy az adott ember illetve egyéb bármilyen lénynek a csontja az hogyan nézett ki milyen fajta állatból vagy ha emberből akkor azon belül milyen rasszhoz tartozott. Itt nem feltétlenül csak a mai rasszok közül levő választás az ami opció hanem akár külön meg lehet határozni a magasságát bőrszínét és egyéb tulajdonságait magyarul rekonstruálni lehet az akkori ember kinézetét genetika alapon.

Remélhetőleg a régészeti kutatások a jövőben is tovább folytatódnak, és új információkat hozhatnak napvilágra az őskori közösségek életéről és hagyatékáról.

4. Következtetés

A Stonehenge körüli sírhalmok a bronz- és vaskori kultúrák gazdag és izgalmas örökségét jelentik az emberiség számára. Ezek a monumentális temetkezési helyek nemcsak látványosak, de a régészeti kutatások által további információkat nyújtanak az ősi emberek életmódjáról és hiedelmeiről. A sírhalmok (az azokban találhatú lukak) és a Stonehenge közös történetet mesélnek el az őskor hajnaláról, amely mélyebb megértést nyújt az emberiség múltjáról és a kultúrák sokszínűségéről.

Bencsik Szilveszter 2023.07.27 Érd