Az egyik legrégebbi módszer az érzékelés kiterjesztésére, jövendölésre és a szellemekkel való kapcsolatfelvételre a kulcsos-könyv. Lényege, hogy egy szabadon választott témájú könyvet (régen legtöbbször Bibliát) egy nagyobb méretű kulcs közepére zsineggel odaerősítenek, majd a kulcsot a két mutatóujjal megtartva a könyvet ingaként használják. A dolog megfordítható úgy is, hogy a könyvet tartják, és a kulcs játssza az inga szerepét. Manapság már a legtöbben ingát, esetleg egy cérnára fűzött karikagyűrűt használnak.
Az aura érzékeléséhez, elsődlegesen az étertest megpillantásához nyugodt, feszültségektől mentes állapot és kezdetben félhomály és egy másik személy szükségeltetik.
A XIX. század végén Dr. Mikao Usui kapta meg a választ arra a kérdésre, miként, milyen formában érhető el mindenki számára a kozmikus energia. Egy kyotói keresztény egyetemen, a Doshisha szemináriumban, egy pap éppen az istentiszteletre készült, mikor egyik záróvizsga előtt álló hallgatója az alábbi kérdést intézte hozzá: Elfogadja-e a Biblia tartalmát szó szerint?