Titokfejtő - Indiai-tibeti asztrológia, és a nyugati asztrológia története
2024.03.22.
Indiai-tibeti asztrológia, és a nyugati asztrológia története
Érdekfeszítő előadást láthatsz és hallhatsz pénteken (22.) az indiai-tibeti asztrológiáról és általában a keleti és a nyugati asztrológia történetéről. Az indo-tibeti rendszer az ún. precessziós ciklust követi, és így igazodik a csillagképek fokozatos eltolódásáról, így az úgynevezett „sziderikus” képletet követi, ami napjainkban már 24 fokkal arrébb van, mint a nyugati „tropikus” képlet. Érdekes, hogy a XIX. század végén Cotton Mathers, akinek prominens szerepe volt a nyugati mágia felélesztésében, szintén a sziderikus állatöv használatát javasolta konkrét előrejelzésekhez.
A bolygók, mint archetípusok isteneket és istennőket jelölnek mind az európai pogány rendszerekben, mind a hindu mitológiában. Az indiai asztrológia feltételezi a reinkarnációt. A precessziós ciklust, amit indiai szent iratok 24 000 évben jelöltek meg, ma a csillagászok 25920 évre becsülik. Egy-egy jegy korszaka – melyet már Platón is felvetett – így 2160 évre tehető. Eszerint még mindig a Halak korszakában vagyunk. Az indiai szemléletben a precessziós ciklus világkorszakokra is felbontható: egy párezer éves Káli-júga zajlott le a Római Birodalom bukása és a korai középkor zavaros és kegyetlen korszakában. Most a tudomány és a technika korszakában vagyunk, a Dwápara-júgában. A korszakok akkor lehetségesek, ha a Nap évszakaihoz igazított kör fokozatos elcsúszását vizsgáljuk a csillagok szerinti körhöz képest. Az indiai asztrológia népszerűségéhez az is hozzájárult, hogy a születési Hold helyzetéből korszakokat, bolygóperiódusokat számolunk, többféle módon is. Itt tehát a Hold és a Nap, valamint az egyéb princípiumok egyenrangúak.
Helyszín: Kelta-ház, 1062 Budapest, Székely Bertalan utca 1/B ház bejáratától balra található utcáról nyíló félszuterén.
Időpont: 2024.03.22. 18:00
A részvételt-, ha megteheted- támogasd 1.000 Ft adománnyal.
